Az egyik kedvenc oldalamon találtam ezt a szuper összefoglalót, íme magyarul, küldöm mindenkinek, aki szereti:
A Slow Design hat alapelve
A Slow Design (lassú tervezés) hat alapelve egy olyan gondolkodásmód, amelynek célja, hogy a tervezőket arra inspirálja, hogy másképp működjenek mint a megszokott. Eredetileg Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke azért vázolta fel ezeket az alapelveket, hogy megszólítsák azt az igényt mely szerint “új eszközökre és stratégiákra van szükség a design társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóságot figyelembe vévő értékeléséhez”.
Ezek az alapelvek számos kutatás illetve design teoretikusokkal folytatott beszélgetés eredményei, amelyeket mind a Slow Food mozgalom, valamint a fenntarthatóbb életmód iránti igény inspirált. A slow design alapelvei a tervezés holisztikus, együttműködésen alapuló megközelítésének ösztönzését szolgálják. Céljuk a lassúbb erőforrás-fogyasztás, egy termék vagy tér rövid és hosszú távú hatásainak mérlegelése, valamint az etikai és társadalmi tényezőkre való reflektálás. A hat alapelv a következő: feltárni, kiterjeszteni, átgondolni, bevonni, részt venni és fejlődni (reveal, expand, reflect, engage, participate, evolve).
A lassú tervezés alapelvei nem tekinthetők abszolútnak, inkább útmutatóként szolgálnak, és a tervezők bizonyára nagyon is személyre szabottan értelmezik majd őket.
- Feltárás – Reveal
“A lassú tervezés feltárja a mindennapi élet olyan tapasztalásait, amelyek néha elmaradnak vagy elfelejtődnek, például anyagok és folyamatok, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy-egy tárgy létezése vagy létrehozása során.” (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
A feltárás folyamata a termékek származási helyének végiggondolására összpontosít, és az alulértékelt anyagok felfedezésére ösztönöz. A feltárás nemcsak segít “váratlan esztétikai örömöket” találni és újrakeretezni a számunkra ismeretlen, szokatlan dolgokat, de hozzájárulhat a tudatosság megteremtéséhez is.
- Kiterjesztés – Expand
“A lassú tervezés a műtárgyak és környezetek valós és potenciális ‘kifejeződését’ veszi figyelembe, túl azok vélt funkcióján, fizikai tulajdonságain és élettartamán.” (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
A kiterjesztés folyamán azt vizsgáljuk, hogyan fedezhetjük fel a különböző tárgyak és környezetek további lehetséges jelentéseit és felhasználási módjait.
- Átgondolás – Reflect
“A slow design tárgyak/környezet/élmények elmélkedésre és […] reflektív fogyasztásra késztetnek.” (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
Strauss és Fuad-Luke szerint “A formatervezők nemcsak az ökológiai értékeket kérdőjelezik meg, hanem azt érzékszervi és érzelmi élményt is, amelyet a termékeik egyedi anyagisága nyújthat.” Ez a mindennapi tárgyakhoz való fokozott kötődést jelenti, amely túlmutat a kényelmen vagy a funkción. Hasznos hivatkozási alap ebben a japán wabi-sabi filozófia, amely felértékeli a mindennapi tárgyakat, az öregedésüket, és a tökéletlenségeiket, amelyek tükrözik életútjukat és a tulajdonosukkal való kapcsolatukat.
Strauss és Fuad-Luke Slow Design kiáltványa azt is kifejti, hogy a slow designerek “valódi szükségletek kielégítésére törekszenek, nem pedig átmeneti divatok vagy piacvezérelt igények kielégítésére”.
- Bevonás – Engage
“A Slow Design folyamatok nyílt forráskódúak és együttműködőek, az információk megosztására, kooperációra és átláthatóságára támaszkodnak, hogy a tervek tovább fejlődhessenek a jövőben.” (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
A negyedik alapelv, a bevonás, amely arra ösztönzi a gyártókat, hogy együttműködjenek a tervezésben, így a tervezési koncepciók szabadon áramolhatnak az iparon belül.
- Részvétel- Participate
“A Slow Design arra ösztönzi a felhasználókat, hogy aktív részesei legyenek a tervezési folyamatnak, és hogy befogadják az együttélés és a csereforgalom koncepcióit a társadalmi felelősségvállalás elősegítése és a közösségek erősítése érdekében”. (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
A részvétel alapelve arra ösztönzi a tervezőket, hogy építsék be a terveikbe a helyi tudást, és az alkotás folyamatában tartsák szem előtt a felhasználót és a közösséget.
- Fejlődés – Evolve
“A Slow Design felismeri, hogy az idő múlásával gazdagabb élmények származhatnak a tárgyak, környezetek és rendszerek dinamikus éréséből. A jelen szükségletein és körülményein túllátva, a slow design képes lehet (viselkedésbeli) változást előidézni. (Carolyn F. Strauss és Alastair Fuad-Luke, A lassú tervezés alapelvei)
Míg a Slow Living (lassú életmód) célja, hogy arra ösztönözzön, hogy figyeljünk a jelen pillanatra, a hatodik Slow Design alapelv azt követeli meg a tervezőktől, hogy gondolkodjanak a jövő igényeiről, és arról, hogy a tervek hogyan válhatnak idővel egyre gazdagabbá.
A Slow Design otthon
A lassú életmódhoz hasonlóan a Slow Design is az egyén, a társadalom és a környezet jól-létét helyezi a középpontba. A lassú tervezés nem sietős, hanem alaposan átgondolt, és időt hagy a kutatásra és a finomhangolásra. Hasonlóan a slow food mozgalomhoz, a tervezési folyamatot elsősorban a helyi kultúra inspirálja — különösen a felhasznált anyagok tekintetében. Olyan tervezési folyamat ez, amely az emberekre összpontosít, és pozitív viselkedésbeli változást, gazdagabb élményeket hoz magával. A Treehugger összefoglalójában idézett Slow Lab szerint a lassúság “a tudatosság kiterjesztett állapotát, a mindennapi tevékenységeinkért való felelősségvállalást, valamint annak lehetőségét írja le, amely az egyének és közösségek számára biztosíthatja a tapasztalatok gazdagabb spektrumát”.
A Slow Design azt is jelenti, hogy a termékeket felelősségteljes munkával úgy hozzuk létre, hogy örömet okozzanak a tervezőnek, a gyártónak/kézművesnek és a felhasználónak. Ez elősegíti a tudatos fogyasztói magatartást, és Strauss és Fuad-Luke Slow Design kiáltványa szerint “valósabb igényeket elégíthet ki, mint a gyorsan múló divat- vagy piacvezérelt igények”.
A gyors divat környezeti hatásaiból adódó problémák leküzdéséhez hasonló kihívás, hogy a megfontoltabb tervezés többe kerülhet és hosszabb ideig tarthat, így egyesek számára kevésbé vonzó és elérhető. Bár egyre tudatosabbá válunk vásárlási döntéseink terén, az eldobás kultúrájának lassítása még sokáig eltart. Mindig ott a csábítás, hogy olyan tárgyakat vásároljunk otthonunkba és ruhásszekrényeinkbe, amelyeket gyorsan terveztek, olcsón gyártottak és napokon belül kiszállítanak nekünk.
Mi a különbség a Slow Design és a Slow Interiors között?
Míg a Slow Design leginkább a közterek tervezőire és építészeire összpontosít, a Slow Interiors (lassú lakberendezés) egy megfontolt és környezettudatos otthon kialakításáról szól, amely kielégíti a benne lakók igényeit és nyugodt életet biztosít. Olyankor van átfedés, amikor olyan tárgyakat választunk otthonunkba, amelyek Slow Design folyamatok felhasználásával készültek. A Slow Design által vezérelt márkák minden esetben figyelembe veszik miként segíthetik elő a termék és tulajdonosa közötti hosszú távú kapcsolatot. Akkor is a Slow Design alapelveit használjuk, amikor olyan anyagokat választunk, amelyek szokatlanok az otthonunkban, vagy amikor egy teret hosszú élettartamra tervezünk, szem előtt tartva annak jövőbeli felhasználását.
További linkek és ilyesmik találhatók az igéretes Egyéb mániák oldalon is, lehet mazsolázni.
Kisvilág ALAPÍTVÁNY 
Hozzászólás